Ezt követően kerülnek képbe az anyukák anyukái, és kezdetét veszi a családi cicaharc! Amy édesanyját Christine Baranski játssza, aki az Agymenők óta képtelen kikecmeregni Leonard pszichiáter anyjának szerepéből. Jól is áll neki a karót nyelt, maximalista úrihölgy figurája, aki bájosan lekezelő modorban töri le a szarvait az első részben alfahímként felvonuló
Jesus
José Jesse fejéről. Kiki anyukáját Cheryl Hines alakítja, akit úgy kell elképzelni, mintha Kikit a 10. hatványra emelnénk. Viccet félre, a szőke csaj csaknem normálisnak tűnik az édesanyja mellett. Infantilisan túltolt, rendkívül idegesítő karakterre sikeredett, aki ugyanakkor pontos képet nyújt a gyerekének teret adni képtelen lányos anyukáról. Az ő tökéletes ellentéte Carla anyja, akit a nagyszerű Susan Sarandon személyesít meg, 71 évesen is lehengerlő szexualitással: Isis évek óta nem látta a lányát, most is csak azért ugrik be, hogy némi lóvéval könnyítsen rajta. Ez a karácsony azonban rendhagyónak bizonyul az összes – ki ezért, ki azért – rossz anya számára, legyenek bármely korosztály tagjai! A jó pap is holtig tanul!
A lányok közül ismét Amy kerül előtérbe, az anyjával való súrlódások rányomják a bélyegét az egész filmre. Az előző részhez képest nagyobb teret kap Kiki is, ugyanakkor a prímet ismét a Kathryn Hahn alakította Carla viszi: hármuk közül ő ennek a triumvirátusnak az igazi motorja. A szinkron különösen az ő karakteréhez tesz hozzá rengeteget, Bertalan Ágnes magyar hangja szinte hozzánőtt a figurához. Hahn happolja el a film legütősebb poénjait, mind közül kiemelkedik a frissen kiserkenő romantikus kapcsolata. Humor fronton ugyanakkor messze elmarad a folytatás az előző részhez képest, kevesebb a geg, több az infantilis jellemkomikum, amelyek gyakran a mosoly halovány árnyéka nélkül céltalanul hullanak alá a nézőtér padlójára. Mélyebben elmerül a produkció a szentimentalizmus vendégmarasztaló mocsarában: hölgyeim, itt szem nem marad szárazon, a 100-as papírzsepi az alapfelszereltség része kell, hogy legyen!
Kitart még az előző etap lendülete, ami könnyen magával ragadhatja az új részt is, legyen az bármilyen gyenge, mert a nézők nosztalgiával ülnek majd be rá. Rossz anyákat akarnak látni. Saját magukat a vásznon. Tökéletlenül. Slamposan. Leordítva a gyerek fejét valami kis semmiségért. Falra hányni a borsót. Leverni azt a kib@szott ébresztőórát reggel hatkor. Csipszet zabálni a kanapén a kedvenc sorozat alatt. Pizsamában. Délután kettőkor. Mert ilyenek vagyunk mind. Emberek.
source by :
https://filmtrailer.hu/kritika/rossz-anyak-karacsonya-filmkritika-nezd-meg-jobban-hogy-elnek-anyadek/
source by :
https://filmtrailer.hu/kritika/rossz-anyak-karacsonya-filmkritika-nezd-meg-jobban-hogy-elnek-anyadek/
No comments:
Post a Comment